2009 május 10. – Ghost Town II – Hajmáskér

Megkímélek mindenkit a felvezetőtől és rögtön in medias res kezdenék. A játék napjának reggelén, a korai kelés és gyors készülődés után, 0615-kor találkoztunk Ravennel a szokásos parkolóban és meglepően rövid GPS-szel való küzdelem után el is indultunk uticélunk felé. Pontban 8-kor ki is értünk a pályához, ahol ekkor még elég kevesen voltak.

Kipakoltunk az autóból és felcipekedtünk a kisházhoz, közben üdvözölve a már jelenlévőket. A korai időpont miatt Ravennel csak lassan készülődtünk, mert nem akartunk teljes menetfelszerelésben ácsorogni a kezdésig. Azért megfelelően előkészítettük a cuccunkat, hogy utána ne ránk kelljen várni, “feldíszítettük” mellényeinket, végeztünk pár próbalövést a fegyverekkel, bepakoltuk a táskákat amiket magunkkal vittünk a terepre és hasonlók. Egyszóval indulásra készen vártuk a kezdést. A kronózást és regisztrálást így elsők között ejtettük meg. Kicsit megijedtem amikor a kronó 285-290-es eredményeket írt ki, felidézve a fallout-on produkált gyászos eredményeket (valószínűleg akkor csak az aksi fázott), de aztán kiderült,hogy 0.25-ös BB-vel ment a kronózás tehát az elvárt 330-at teljesítette a műszer. Raven is hasonló értékkel “kvalifált” így minden készen állt a kezdésre. Mostmár a teljes felszerelést magunkra aggattuk, feltöltöttük a tárakat és gyorstöltőket.

Nem sokkal később meg is szólalt a gázkürt és Sziszkó eligazításra hívta a játékosokat. Oldalak szerint körbeálltuk és meghallgattuk a tervezett játékmenetet. Első feladatunk a fekete oldalon, egy lőszeresláda védelme volt. Két helyen véletlenszerűen helyezhettük el a ládát, amelyet mozgathattunk is a pontok között, ezzel is nehezítve a támadók dolgát. A feladat ismertetése után rajokba szerveződtünk ami körül kialakult egy kisebb “vita”, de végül rövidtávon lerendeztük. Így alakult ki a két fő raj és mivel ebben a körben Auer a mi oldalunkat erősítette, ő egyedül alkotta a 3. rajt sniperként. A mi rajunkat Godot vezetésére bíztuk amelynek további tagjai: Asmodus, Johny, Raven és jómagam voltunk. Mivel a Zsombor vezette 2. raj egy tagja felkapta a ládát gyorsan rájuk is bíztuk annak szállítását Mi a közelebbi, magaslati pontot foglaltuk el és körkörös védelem mellett kiépítettünk egy kisebb hódvárat fedezék gyanánt, majd vártunk….és vártunk………és tovább vártunk. Ezalatt rövid időre a láda is vendégeskedett nálunk, de később újból mobilizálták a másik pont irányába. Nem sokkal később a 2.raj belefutott az ellenfélbe és erős tűz alatt vonultak vissza a pozíciónkhoz. A hosszú várakozást sajnos rövid tűzharc követte, amit elvesztettünk, és a láda azelőtt került vissza a házhoz mielőtt még visszaállva feltarthattuk volna. Itt rövid folyadékpótlási és csokiszünetet tartottunk.

A következő részben a KGB kapott védelmi feladatot így nekünk kellett támadnunk. Két aknavetőt kellett megszereznünk és visszahoznunk a visszaállóhoz. A vetőcsöveket szintén két ponton helyezhették el, akár egyszerre kettőt is egy pozícióban és ugyanúgy mobilizálhatóak voltak mint a láda. A közelebbi pont egy elég jól védhető magaslat, a “helikopter leszálló”, míg a másik a patak túloldalán található romos malomépület volt.(innen kezdve lehet,hogy nem stimmel pontosan a történések időrendje ill. száma) Rövid stratégiai egyeztetés után a malomépület felé vettük az irányt. Mivel kevés fedezék volt az épületig vezető úton, ezért 3 részre bontakoztunk és a két szélen valamint középen indítottuk első támadásunkat. Jól haladtunk azonban végül nem sikerült elfoglalni a célt és kénytelenek voltunk visszaállni. Párszor még megkíséreltük ezt a műveletet, de nem jártunk sikerrel. A visszaállón új tervet dolgoztunk ki és ismét megindultunk a malom ellen. Raven és Johny a féltávon található fák takarásában, egymást fedezve puhította fel a védelmet (a nap egyik leglátványosabb eleme volt) majd a két szárnyon is előretörtek a rajok. Ekkor már sikeresen elfoglaltuk a pontot és megszereztük az egyik aknavetőt. A visszaúton Auer (aki ekkor már a másik oldalhoz volt beosztva) még meglepte a 3 visszaszaladó emberünket, de végül a vetőcső éppségben megérkezett. Nem maradt más mint a leszálló bevétele. Egy kisebb csoport oldalról, a meredekebb oldalon felmászva terelte el a védők figyelmét míg mi a főerő, a lankásabb részről settenkedtünk a cél felé. A védők nem igazán számítottak támadásra ugyanis éppen jókat beszélgettek, sokuknál a fegyverük sem volt kéznél. Ebből kifolyólag mintaszerű rajtaütést hajthattunk végre és rövid idő alatt felszámoltuk az ellenállást. A 2. vetőcsövet azonban időközben szintén a malomhoz vitték, így újból ott kellett támadnunk. Ezúttal már nem jártunk sikerrel és néhány próbálkozás után oldalcserével nekünk kellett védenünk a malmot egy kör erejéig. Ebben a részben esett meg, hogy az utolsó támadásunk során egy kisebb sunnyogó hadműveletben Godot bemutatta miért is emlegetik gyakran a neve mellett a bizonyos híres-hírhedt mocsarat, most már értem. Nem elég, hogy bokáig álltunk a matériában még a malomig sem tudtunk eljutni, mert mire megfelelő gázlót találtunk volna már sürgettek,hogy menjünk vissza mert mi fogunk védeni. Újabb mocsárdagasztás után Godot-val kikötöttünk a patak mélyebb gázlójánál. Biztos súlyos napszúrás miatt, de úgy döntöttünk, hogy mi itten most átmegyünk Nem is kellett több, összekapaszkodtunk, a fegyvereket lengén, az égnek emelve csipőre támasztottuk és nagy parádéléptekkel, a vizet rugdosva átkeltünk. Ez volt a nap másik fénypontja, sajnálhatja aki nem látta. Miután kb fél liter vizet sikerült kiönteni a bakancsokból (a vízálló bakancs sok előnye mellett nagy hátrány, hogy kifelé sem engedi azt), csatlakoztunk a többiekhez és védelmi állást vettünk fel a malomban várva a támadást, ami igencsak lassan érkezett. Pár bátrabb ellen megkísérelte az általunk eljátszott mocsártámadásos taktikát, de hasonlóan sikertelenül jártak. Eközben szemből csak néha lehetett nagyobb tűzharcot hallani. A támadást végül teljesen visszavertük és mindenki elindult a visszaállóhoz.

Kis szünet után Vityó még megkért minket, hogy próbáljuk el a pointe de hoc-ra tervezett partraszállós részt, hogy fel tudja mérni a szükséges támadó-védő arányokat és megnézze mikre lesz szükség a játék ezen részében. Első körben védő szerepet kaptunk. A támadóknak elég nehéz dolguk volt a magaslati védelemmel szemben ezért gyorsan elfogyatkoztak. A második körben mi is támadók lettünk, hogy az arányok eltolásával javítsunk az esélyeken. Két pontról indultunk,az egyik “raj” a malomhoz közelebb eső gázlón, míg a másik a kicsit feljebb lévő “hídon” átkelve indult. Mi a hídon átkelve rohantunk meg egy dombosabb részt. A támadás ezúttal is elakadt, azonban már tovább tudtuk tartani magunkat és több védőt is kilőttünk. Az “éles” játékon minden bizonnyal ez a játékrész lesz a nap egyik legizgalmasabb és látványosabb pontja. Ezután már csak a pakolás és indulás maradt. Aki még érzett némi késztetést kipróbálhatta a CombaTac rendszert, de mi inkább az indulás mellett döntöttünk. Kellőképpen fáradtan már nem igazán tudtunk volna használható segítséget nyújtani. Szerintem ha a játék elején kerül bemutatásra, akkor sokkal nagyobb érdeklődésre tett volna szert és rögtön élesben lehetett volna tesztelni, de majd legközelebb talán.

Összességében tehát egy családias hangulatú, kellemes játéknapot zártunk. Ezúton köszönöm minden szervezőnek és játékostársnak a remek napot!

Shadow a mocsármedik