Fegyverálca készítés

Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne a mesterlövész fegyveremet ellátni valamilyen álcázással. Több lehetőség is állt elöttem, de egyik mellett se tudtam letenni a voksomat egészen mostanáig. Ezzel az írással szeretném bemutatni, mit és hogyan csináltam, mit rontottam el, milyen tapasztalatokat szereztem és végül mi lett a végeredmény.

Az elöttem álló lehetőségek közül az első az álcafestés lett volna. A fegyver lefestése viszont több szempontból sem tetszett:
– én akartam megcsinálni, de nem bíztam a saját tudományomban
– mást nem akartam megbízni ezzel
– és végül, de nem utolsó sorban ódzkodtam attól, hogy visszavonhatatlanul megváltoztassam a fegyver kinézetét

A következő lehetőség a különböző álcázó anyagok használata volt. Ennek egy fajtája az öntapadós, valamilyen álcamintával ellátott álcacsík. Ezzel, illetve a fegyverre feltekerhető álcaanyaggal valamilyen formában próbálkoztam, de nem igazán nyerte el a tetszésemet. A tárfészeknél nem tudtam rendesen rögzíteni az anyagot (nem öntapadós álcacsíkot használtam) és a távcső és környékének álcázása is valahogy nem igazán jött össze. A sima anyag használata azért se volt tökéletes, mert nem rögzült rendesen a fegyveren. Persze az öntapadós álcacsíkkal ez a gond nem jelentkezett volna, de a fegyver ilyen formában történő álcázása még mindig nem nyerte el a tetszésemet.

Ezután jött az a lehetőség, hogy a saját készítésű ghillie-k alapanyagául szolgáló jutacsíkok / szálak felhasználásával készítek álcát. Láttam jó néhány álcázott fegyvert és ez már az a módszer volt, amit úgy éreztem még én is meg tudok csinálni. De ezzel a rendszerrel is volt egy kis problémám. A látott mintákon az álca “eltávolíthatatlanul” volt rögzítve a fegyverre, azaz nem kevés macerával jár az, ha valamiért álca nélkül akarom használni a fegyvert.

Nemrég hívta fel valaki a figyelmem egy francia srác (vaVAnn) videóira. Mesterlövészként játszik és a játékait 3 kamerával rögzíti. Az Ő videói között volt egy, amin bemutatta, hogyan készítette el a fegyvere álcázását.

Az álca készítése az én esetemben több, apró eltéréssel készült. Elsőként megemlíteném az alapanyagokat.

A videóban látottaktól eltérően én két (különböző átmérőjű) csövet vágtam le és a távcsőre illesztett darab így nem lett ragasztgatva. A cső bevágását hasonlóképp készítettem el, bár én fűrész helyett egy kis barkácsgépet használtam, aminek cserélhető fejei közül a kis vágókorongot vetettem be. Fontos megjegyezni a felhasznált csövekkel kapcsolatban azt, hogy míg a videón látható fegyverre csövére gond nélkül fel lehet csúsztatni az álcát hordó csövet, az én esetemben a Bar10-es csövének átmérője a test felé vastagodik. Az általam használt cső ezért a testtel való találkozásnál szorul, ellenben a fegyvercső másik végénél  enyhén mozog. Ezt ellensúlyozandó érdemes hasonló helyzetben valamilyen anyaggal kitölteni a rést, hogy a műanyag cső ne mozoghasson. Jó megoldás lehet például egy polifoam gyűrű felhelyezése a cső végére. Ez egyrészt a helyén tartja a műanyag csövet, másrészt a puhasága és a könnyű összenyomhatósága miatt nem probléma, ha nem pontosan passzol a fegyver csövére.

Az alapanyagok terén a másik különbség, hogy az álcához én nem boltban vásároltam előre színezett anyagokat, hanem egy barkácsáruházban vettem pár száz forintért jutazsákot és azt bontottam szét szálakra. A szinezéssel viszont gondba kerültem, mert nem találtam megfelelő színű festéket, amivel zöldre lehetne festeni az anyag nagy részét. Az alap ötlet az volt, hogy az álca alapra rögzített szálakat fújom le össze-vissza formátumban zöld, illetve barna színű festékkel, de rájöttem, hogy a “fújós-festék” egyrészt nem szinezi be megfelelő módon a juta szálakat, másrészt a beszerzett zöld festék nem megfelelő. A barna szinű szálak előállítása könnyűnek tűnt (volt otthon két különböző barna festékem), de a zöld árnyalatokra nem találtam megfelelő megoldást. A későbbiekben aztán kiderült, hogy nem mindegy milyen festékkel szinezem a jutacsíkokat. A nem ruhafesték bár tökéletesen szinezi az anyagot, de valamilyen merevséget is kölcsönöz, ami viszont határozottan nem jó.
Tekintettel arra, hogy az álcaruhámat nem én magam készitettem és a fegyver álcájának a színvilágát nem árt a ruhához igazítani, úgy döntöttem, hogy az alapanyagot mégiscsak megvásárolom attól, aki az álcaruhát csinálta nekem. Ez pusztán kényelmi szempont volt, illetve nem volt olyan eszközöm, amiben az anyagfestést megcsinálhattam volna. Aki  teljes mértékben maga akarja megoldani a szinezett alapanyagok előállítását, annak mindenképpen célszerű erre elkülöníteni egy megfelelően nagy méretű lábost. A festéket például ebből a boltból lehet beszerezni.

A fentieken túl az álcaanyagot én még bővítettem egy fakötözésre használható kóc(?)kötéllel, ami a jutazsák alap, világosbarna színétől kissé sötétebb. Ezt elsősorban arra használtam, hogy alapot képezzen a műanyag cső körül, így a jutaszálakat nem közvetlenül a csőre illesztettem.

Első lépésben tehát a fakötöző kenderkötelet tekertem rá a vékonyabb csőre (4. kép). Ezután a világosabbra színezett jutacsíkokat erősítettem fel. A módszer viszonylag egyszerű: folyékony ragasztót használtam (Technocol). Egyszerre mindig csak keveset raktam fel, hogy biztosan a helyén maradjanak a csíkok. Gyakorlatilag színenként kerültek fel. Minden egyes alkalommal vártam, hogy a felkerült új csíkokon megszáradjon a ragasztóanyag és csak akkor raktam fel a következő adagot. A világos csíkok felrakása után jöttek a sötétek. Végül, miután úgy éreztem felkerült minden, a hosszú szálakat visszavágtam egyenletesre, de úgy, hogy ne legyenek a végek tökéletesen egy vonalba. Ez annyira a képeken talán nem látszik (8-9. kép).

Remélem tetszik másnak is az eredmény, nekem igen. Bármilyen véleményt, ötletet, javaslatot szívesen látok, olvasok.

Minden vélemény számít!